 |
| Forrás: http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html |
Arnót határainak megállapítása nem könnyű feladat, és a múltban is akadtak nézeteltérések a nyugati és északi végeken is. Miskolc keleti határát a Sajó jelentette, ám a folyó időnként változtatta medrét, több kanyart alakított - egyik ága, a Kis-Sajó Sajópálfala felől kanyargott Buska és Arnót mellett közvetlenül, és Felsőzsolca mellett egyesült a másik Sajó-ággal.
Sajópálfala irányában volt Buska, vagy Zbuska-puszta. A település, vagy településrész Arnóthoz hasonlóan Árpád-kori eredetű, és mindig is Arnóthoz tartozott, vagy része volt annak. az egri káptalan birtokaként több tulajdonlási viszály is kötődik Buskához. Az egyházi birtoklás után a Rákócziak, majd a Szrimayak, majd Bende György a tulajdonos, ám közigazgatásilag ekkor is Arnót része (a korabeli statisztikák vagy mindkettőt egybevonva állapították meg a lakosságszámot, vagy külön: Buskát mint külterületet jelölve). Buska 1944-ig lakott terület volt, ám már a XX. század első évtizedeiben is felmerült a birtok felosztása a környező települések, Arnót mellett Sajópálfala, Sajóbesenyő és Szirmabesenyő között. az 1945-ös földosztásnál arnóti nincstelenek kapták meg a maradékot (Frank-birtok), a buskaiak pedig főképp Arnótra költöztek be.
A valamikori Frank-birtokra a '90-es években több arnóti is szívesen emlékezett vissza. ezek szerint "a Kis-Sajóhoz közel, az út mellett zsúfolódtak a cselédházak. általában egy szoba, pitvar és kamrából álltak, patics- vagy vertfalú, földes padlózatú építmények voltak. A löszdombok alatt több százméteres pincerész épült. a gyenge minőségű bucsek borokat 25-30 fillérért árusították." A Frankok évi 7000 hl bort értékesíteni tudtak, emellett a gazdaságban szélmalom, gőzmalom is üzemelt, cséplőgép és több más, a maga idejében korszerű berendezés segítette a munkát, valamint kovács- és asztalosműhely is volt helyben.
/Forrás: Molnár Béla: Arnót története, Önkormányzati Testület Arnót, 1999./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése