Göncruszka kis faluja Észak-Magyarországon a szlovák határ közelében található. Itt dolgozik Sohajda Levente lelkész, aki három falu: Göncruszka, Vilmány, és Hejce református lakosságát fogja össze.
Egyedülálló gyülekezet az itteni. Bár igen kevés, mindössze százhuszonhárom gyülekezeti taggal rendelkezik, ennek ellenére a közösség képes volt jórészt saját tagjainak önkéntes munkájára alapozva elindítani egy méhészetet.
A göncruszkai méz különleges, úgynevezett hideg technológiával készül. Ennek során a pergetésnél a mézet nem hevítik fel annyira, mint a hagyományos eljárásnál, így jóval több ásványi anyag marad benne. Az így a készült méz szilárd halmazállapotú, és a mézelő növénytől függően kristályos állagú.
A göncruszkai méz különleges, úgynevezett hideg technológiával készül. Ennek során a pergetésnél a mézet nem hevítik fel annyira, mint a hagyományos eljárásnál, így jóval több ásványi anyag marad benne. Az így a készült méz szilárd halmazállapotú, és a mézelő növénytől függően kristályos állagú.
Az itt megtermelt méz egy kisebb részét Magyarországon, míg a nagyobb részét Svájcban és az USA-ban értékesítik. A bevételt pedig a közösség további építésére fordítják; különböző ösztöndíjakat osztanak, roma missziót végeznek, sőt elindítottak egy iskolát is, ahol a holland módszer elvei szerint oktatnak. Itt angolul már a nagycsoportban tanulnak a gyerekek. Kötelező továbbá - heti rendszerességgel - az úszásoktatás és a néptánc is. A tanulók harmadik osztályban kezdenek szlovákul tanulni. Fontos a zenetanulás is, furulyán kezdenek, ezután pedig mindenki maga választja a következő hangszert. Szintén része a programnak a különböző régi mesterségek tanulása is, ezt hat éves korban kezdik el a gyerekek. Tanulnak fafaragást, bőrőzést, méhészkedést, szövést is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése