Ősi technikák nyomában III. - Jégverem: Dédszüleink fridzsidere

Ha belegondolunk, hogyan is tárolhatták az élelmiszereket őseink, 200-100, vagy akár 50-60 éve, a szárítás, aszalás, füstölés, pácolás mellett a tájékozatlanabb versenyzők talán a frigóra/frizsiderre/hűtőszekrényre gondolnak, a tapasztaltabbakban valószínűleg felvetődik a jég, a hűtés jégveremben való módja. A jég jelentőségével kapcsolatban az irodalomtanárok és a könyvbarátok talán Gabriel Garcia Márquez Száz év magány című regényének a vásári csodák világában játszódó jégnézős esetét citálnák elő. 

Kép forrása: http://valyog.uw.hu/gh.htm#j%C3%A9gverem

De hogyan is működött mindez például Sajóhídvégen? 
"Télen a falu fogatos gazdái jégdarabokkal meghordták, melyeket a Hernád befagyott jegéből vágtak. Teteje vastag náddal volt beborítva, a jó hőszigetelés biztosítására."
A faluban három ilyen jégveremre emlékeznek vissza: az egyik a jegyző udvarán állott a lakosság szolgálatában (a hús hűtése mellett betegek számára és halottak hűtésére is használták), a másik a mészárszék mögötti udvaron, a harmadik pedig a kocsma udvarán, sör és hús hűtésére fenntartva.  

Forrás: Takács Győző, Sajóhídvég története, 2006.

Szüreti felvonulás Gesztelyben

A szüret jelentőségéről a Magyra Néprajzi Lexikonban:
  http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-259.html

Ne építsünk légvárakat - pályázzunk rájuk!

Pályázati felhívást tett közzé légvárak és egyéb játékok térítésmentes használatára témában a Humán-Innov Kft.

A pályázat célja olyan Magyarország területén megvalósuló rendezvények támogatása, melyek hozzájárulnak a gyermekek és fiatalok közösségi élményeinek kialakításához, lehetővé teszik a szabadidő hasznos eltöltését. 

Bővebben:
http://pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/d0a4a0c1c34e28e1c1256b6c007059dd/a9851a7ba049b588c1257a84002c04a5?OpenDocument

Kitekint-gető IV. - a Gömör-Tornai klaszter termékei a Gömöri Gyümölcsfesztiválon

http://gomortorna.hu/

A Gömör-Tornai Termék és Szolgáltatásfejlesztési klaszter termékei ez évben is megjelentek az immár IV., Aggteleken megrendezett Gömöri Gyümölcsfesztiválon.
A klaszter fő célja "a vidék értékeinek felkarolása az összefogás szellemiségében": a helyi termékek fogyasztókhoz való eljuttatása, a helyi vállalkozások segítése, a termékek és a turisztikai szolgáltatások kölcsönös, együttes fejlesztésével. Mindezek mellett a látogatók Gömör-Torna és a Bódva-völgye természeti szépségével és kulturális örökségével való élménydús megismertetése is a klaszter kínálatába tartozik. 

A klaszter termékei között megtalálhatók különböző biotönköly termékek, bio olajok és ecetek, biomangalica termékek, gombák, lekvárok és szörpök, különféle pálinkák és például forrásvíz is.
A termékek különböző vásárokon és rendezvényeken is beszerezhetők, mint például a Miskolci Biovásáron, vagy a már említett Gömöri Gyümölcsfesztiválon. 

lekvárfőzés

A klasztertől elválaszthatatlan a helyi fesztivál, amely idén is színes programokból állt össze: 
a szilvalekvár-főzés mellett gyümölcstermékek versenye, térségi gyümölcs- és gombafajták kiállítása, helyi termékek kirakodóvására, játszóház, bábszínház, táncház, szakmai konferencia. 

A klaszterben a helyi önkormányzatok, vállalkozások és magánszemélyek, civil szervezetek mellett a különböző üzlethálózatok üzemeltetői, a vendéglátóipar szereplői is részesei. 


Bővebben a klaszterről és a fesztiválról:

KÖR-ök találkozója a Kutatók Éjszakáján!

A Budapesti Corvinus Egyetem ad otthont szeptember 28.-án, a Kutatók Éjszakáján egy KÖR-ös találkozónak!
A programról bővebben:
http://www.kutatokejszakaja.hu/2012/esemenynaptar/esemeny.php?id=274&menu_id=4

http://www.b612.hu/fabatka_hogyan1.html

De mi is ez a KÖR?
KÖR, vagyis Közösségi Önsegítő Rendszer - ÁRU-, TUDÁS- és IDŐCSERE pénz nélkül!
Hogy mi ez?
http://zolmik.hupont.hu/14/kedves-latogato

Egy ismertető brosúra és egy kézikönyv letölthető alább:

Beindult az energiafűz-program Sajópetriben és Sajóhídvégen!

Megindult a munka Sajóhídvég egy korábbi ültetvényén is

Sajópetriben és Sajóhídvégen is sikerült beindítani az energiafűz-programot (augusztus 1.-től). Sajópetriben 40, Sajóhídvégen 10 fő dolgozik az ültetvényeken a START munkaprogram keretei között.
Bővebben a Miskolci Kistérségi Társulás által működtetett programról:
http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/139537/1/belfold/Start_munkaprogram_elindult_a_masodik_szakasz_Miskolcon

Jelenleg a talaj előkészítése zajlik több helyen is, hogy mihamarabb megindulhasson a dugványozás. 
Elkezdődött a kazánok telepítése is és a fűtési rendszer átalakítása (szintén pályázati forrásból), hiszen fontos terv mindkét településen az, hogy az önkormányzati üzemeltetésű épületek fűtését biztosítani tudják az energiafűzből.
A START-program december végéig tart majd, de a jövő évi folytatásra is lehet már pályázni. Ahhoz, hogy a jövőben "nagyban", komolyabb intenzitással legyenek képesek használni az új technológiát, több bevethető földterületre, és például aprítékológép beszerzésére lenne szükség. 
A polgármesterek bizakodóak, a munka megindult, a program jótéteményei reméljük hamarosan érezhetőek lesznek!

 Az energiafűzről bővebben lásd egy korábbi bejegyzésünket:
http://keksajo.blogspot.hu/2012/07/azt-fuzfan-futyulo-rezangyalat.html

Ősi technikák nyomában II. - Samu bácsi munkái Sajóhídvégen és Kesznyétenben

Szabó Sámuelné fejfája 
a kesznyéteni temetőben

Kesznyétenben járva bukkantunk rá egy nemrégiben elhunyt fafaragó, kerékgyártó nyomára, a népművészet mestere fokozatot is megszerző Samu bácsira, azaz Szabó Sámuelre (1919-2003). Ám nemcsak itt, hanem Sajóhídvégen és például Berzéken is hallottak róla, ismerik munkásságát. 

 

A kép forrása: http://www.studiolum.com/nm/hu/szabosamuel.htm

Emlékművek és kopjafák mellett használati tárgyakat is készített, például széket, korsót, vagy köztéri játékokat, címereket, iskolai tablókat. A képen látható megható felirat feleségének készített kopjafáján található a kesznyéteni temetőben.

Az elkészült munkák némelyikét Samu bácsi tanítványaival közösen készítette, akik közül van olyan, aki a mai napig gyakorolja a mestertől szerzett tudományát: többen asztalosnak tanultak és a szakmában dolgoznak. 1992-ben indult Samu bácsi vezetésével Sajóhídvégen fafaragó szakkör és nyári tábor, ahol az iskolai tablók is készültek. A szakkör továbbra is működik, a táborokra viszont az utóbbi években már nem volt keret.
Tanítványai, a faragó szakkör tagjai több rendezvényen részt vettek az általuk készített eszközökkel, például a Miskolci Operafesztiválon. 

További fotók Samu bácsi munkáiról:

https://picasaweb.google.com/109174957291787451790/2012AugSzeptSamuBacsiMunkaiKesznyetenSajohidveg

Ragadozók Kesznyétenben

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén több ragadozó madárfaj is él és költ itt, mint például a barna és kékes rétihéja, egerészölyv, kabasólyom, kerecsensólyom.

fotó:  http://madarakrol.uw.hu/leiras.htm

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetet 1990-ben nyilvánították védetté. A 200 hektáros területet a Tisza, a Sajó, a Takta és a Hol-Tisza fogja közre, illetve Kesznyéten, Tiszalúc, Tiszadob és Taktakenéz.  Nagy talány, hogy miért éppen a Bükki Nemzeti Park része (a szervesen kapcsolódó Tiszadobi-ártér pedig a Hortobágyi Nemzeti Park része). A mocsaras terület jellegét korábbi elhagyott folyómedrek (Tisza, Takta) határozzák meg. 

A fajgazdagság nem csak a ragadozómadarakra, de általánosságban is jellemző a KT-ra, annak növény- és állatvilágára: a ligeterdők, mocsárrétek, bokorfűzesek és nádasok vidékén a rendkívül gazdag madárvilág mellet sok más faj is él, élt itt: a teljesség igénye nélkül említsünk meg mégnéhányat: gém, kócsag, jégmadár,  hőscincér, aranypettyes bábrabló, érdes futrinka, óriás csíkbogár, tőzegpáfrány, elegáns kosbor, margitvirág, villás sás, fátyolos nőszirom…

 Forrás:

Kecső Imre: A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, Kesznyéteni Faluvédő- és Faluszépítő Egyesület.
 http://bnpi.hu/oldal/kesznyeteni-tk-59.html
 http://hu.wikipedia.org/wiki/Keszny%C3%A9teni_T%C3%A1jv%C3%A9delmi_K%C3%B6rzet