Ősi technikák nyomában I. - Nem kolbászból...

...hanem sövényből font kerítés Alsózsolcán!

A sövényfonat, a „sövényfal” számos régészeti példával bizonyíthatóan az egyik legrégebbi építkezési technika. Már a neolitikumban is ismerték, a középkorban és még az újkorban is az egyik legelterjedtebb falazási módszernek számított. Nemcsak lakóházak, hanem gazdasági épületek, középületek, sőt templomok is épültek így: ilyen például a gyönyörű, kazettás mennyezetű tákosi templom. A sövényfalat nevezik paticsfalnak, vagy mereglyés falnak (pl. az Alföldön) is. Bár a paticsfal rosszabb hőtároló képességű, mint a vertfal vagy a téglafal, nagyon szilárd: egy ilyen fal szétverése kemény feladat.

De hogy is készül a paticsfal? Először oszlopokat (ha rendelkezésre áll, akkor tölgyfából) ásunk a földbe, majd ezek közé vízszintesen veszőt fonunk. Végül az egészet kívülről és belülről betapasztjuk agyaggal, majd lemeszeljük.

Ez a technika az 1930-as évekig fennmaradt Magyarországon, és csak azután kezdett eltűnni, olyannyira hogy ma már szinte csak skanzenekben találkozhatunk vele. Ezért is lepődtünk meg nagyon, amikor Alsózsolcán jártunkban az egyik porta körül gyönyörű sövényfonat kerítést találtunk. Hamar előkerült a készítője is, aki elmesélte nekünk, hogy még gyerekkorában tanulta meg apjától hogyan kell sövényt fonni, paticsfalat készíteni, vagy ahogy Észak-Magyarországon mondják: paticsolni. Külön érdekessége az általa készített sövényfonatnak hogy a vesszőket nem vízszintesen, hanem függőlegesen fonja be, így azok gyökeret eresztvén idővel ki is zöldülhetnek.

Talán érdemes lenne ezt a technikát, ezt a tudást használni; a porták körülkerítetlensége ugyanis számos probléma alapvető forrása. Kerítés nélkül a háztáji gazdálkodás eléggé reménytelen feladat, ezen segíthetne ez az egyszerű és olcsó megoldás.

Kitekint-gető I. - jelentés Tiszaadonyból, a Kecskesajt Fesztivál földjéről

Open publication - Free publishing - More kecskesajt

A Beregben található Tiszaadonyban 1999.-ben indult az a szociális földprogram, melynek keretében kecskefarm és tejfeldolgozó lett kialakítva, mégpedig úgynevezett újszerű mezőgazdasági foglalkoztatást biztosításával.

bővebben alább:

Batu kán Sajóhídvégen

Ki gondolná, hogy ilyen híres-nevezetes emberek, igaz világsztárok is járnak, jártak mifelénk? Pedig így igaz, Batu, a hatalmas Mongol Birodalmat megalapító Dzsingisz kán unokája a Sajóhídvég és Ónod közötti fahídon kelt át! Na de nem ám turistaként átutazóban, mint inkább a Tatárjárás legvéresebb ütközetére érkezett.
A mongolok Sajóhídvég közelében táboroztak, a Sajó-Hernád-Takta szögletében, és a sajóhídvégi híd mellett északon a Hernádon és a Sajón keltek át Berzék alatt, illetve Ónod és Sajópetri között, délen pedig Sajószöged felé. A magyar seregek Muhin és környékén, Ónod, Nagycsécs, Szakáld és Hejőkeresztúr közötti területen táboroztak.

A muhi csata 1241. április 11-én hajnalban kezdődött, és mint ismeretes, a magyar seregek szekérvárából alig tudott kimenekülni IV. Béla király. A „jégesőként” hulló nyilak, a kőhajító gépek és a menekülők irgalmatlan üldözése vérfürdőt eredményezett: a templomos lovagok és mesterük Montroyal Jakab, valamint több neves méltóság a csatában esett el: Mátyás esztergomi érsek, Ugrin kalocsai érsek, Gergely győri, Jakab nyitrai és Rajnald erdélyi püspök, Miklós szebeni prépost, alkancellár, Tomaj Dénes nádor, Serafil fia András országbíró, Rátót Domokos tárnokmester, Gutkeled Miklós horvát bán.Ki gondolná, hogy ilyen híres-nevezetes emberek, igaz világsztárok is járnak, jártak mifelénk? Pedig így igaz, Batu, a hatalmas Mongol Birodalmat megalapító Dzsingisz kán unokája a Sajóhídvég és Ónod közötti fahídon kelt át! Na de nem ám turistaként átutazóban, mint inkább a Tatárjárás legvéresebb ütközetére érkezett. A mongolok Sajóhídvég közelében táboroztak, a Sajó-Hernád-Takta szögletében, és a sajóhídvégi híd mellett északon a Hernádon és a Sajón keltek át Berzék alatt, illetve Ónod és Sajópetri között, délen pedig Sajószöged felé. A magyar seregek Muhin és környékén, Ónod, Nagycsécs, Szakáld és Hejőkeresztúr közötti területen táboroztak.

Forrás:
Takács Győző: Sajóhídvég története. Sajóhídvégi Széchenyi István Faluvédő és Faluszépítő Egyesület – Réviai Digitális Kiadó, 2006.
Wikipédia: Muhi csata szócikk. http://hu.wikipedia.org/wiki/Muhi_csata


további ajánlott irodalom alább:

Főzőverseny Arnóton - Virtus fesztivál, Május 1.

A főzőversenyre a képen látható adaggal neveztünk. Részletek alább...