HELYI TERMÉKEK VÁSÁRA GÖMÖRBEN!

Kitekint-gető VI. - Bemutatkozik az Adacs-Bábony Szociális Szövetkezet

A bemutatkozó szöveget köszönjük Mészáros Zsuzsának, a szövetkezet egyik igazgatósági tagjának!

A szövetkezetről már több éve elkezdtük beszélgetni. Latolgattuk a tevékenységi lehetőségeket, sok embert megszólítottunk, beszélgetéseket szerveztünk, kipróbáltunk néhány dolgot közösen. Végül maradt egy erős mag, akik úgy gondolták, hogy akkor is érdemes megalapítani a szövetkezetet, ha most még pontosan nem, csak nagyvonalakban tudjuk, hogy mivel foglalkozunk majd.

Abból indultunk ki, hogy mihez értenek a tagok, milyen kapcsolati hálónk van, kik lehetnek a partnereink és mi az, amire szükség van – főként helyben.

Az alapításra 2011 áprilisában került sor Kunadacson. (Dél-Alföld, Felső-Kiskunság)

Azt szeretnénk elérni hosszútávon, hogy a munkanélküli és valamilyen szempontból a munkaerőpiacon hátrányt szenvedő tagjaink számára valamilyen formában munkalehetőséget és jövedelmet biztosítsunk (ezt komolyan gondoljuk, nem a törvény szövegének akarunk megfelelni!). Célunk emellett, hogy minden tagunkat biztonságos, szolidáris közösség vegye körül, amely lehetőséget ad az értelmes, élhető életre.

Nem pályázati kiírás motiválta az alapítást és nem is pályáztunk az akkor éppen aktuális kiírásra.

A szövetkezet az alapítás óta nyitott, ami azt jelenti, hogy igyekszünk a tevékenységekbe bevonni azokat, akik hasonlóképpen gondolkodnak a közösségről, és akik tudnak energiát fordítani a közös gyarapodásra is. Így a megalapítást követő fél éven belül 4 fő csatlakozott hozzánk, akik folyamatosan önkéntes munkát végeztek, majd a megalapítás 1 éves évfordulóján be is léptek a szövetkezetbe.

Kép forrása: http://www.vedegylet.hu/index.php?page=news&news_id=1488

Zsebibaba Gesztelyben! - A gesztelyi baba-mama klub börzéje és játszóháza december 4.-én

A szervezők szeretettel várják azokat az érdeklődőket, akik gyermekük kinőtt ruháit, megunt játékait elhoznák a börzére csere céljából! (0-7 éves korig!)

Gazdát cserélhet sok értékes holmi! Babaváráshoz, a gyerek ruháztatásához és játékainak beszerzéséhez nagyszerű alkalom nyílik a börzén!

Gyermekére a játszóházban felügyelnek a szervezők.

A rendezvény helyszínéül a gesztelyi Művelődési Ház szolgál majd, kapunyitás reggel 9 órakor.

A szervezők várják továbbá az adományokat cégektől, civil szervezetektől vagy magánszemélyektől! Gyermekjáték és ruha, a játszóházhoz szükséges gyerekbútorok és bármi, a játszóházban hasznosítható eszközt szívesen fogadnak Vasadi Mónika és Tóth Rita szervezők. 

 

 KEDDENKÉNT FÉL 10-TŐL VÁRUNK BENNETEKET, KEDVES ANYUKA ÉS GYERMEKE(I)!

"Nyolcvan liter babom van!"

Vigyázat, a kép nem csak illusztráció!

Még márciusban történt, hogy Arnóton járva, belecsöppentünk a helyi szociális földprogram indításába. Bárki kérdezheti: Mibe is? Mi is ez? Hát nézzük sorjába! Azt mindenki észreveheti, hogy a szociális támogatások köre, mértéke egyre szűkül, a rászorulók száma viszont épp ellenkezőleg. Az önkormányzatok anyagi forrásai is végesek. Hogyan segítsen akkor egy település a legrászorultabbakon?  Arnót, mint sok más borsodi település szintén nem dúskál az anyagi javakban. A legrászorultabbak helyzetét az is nehezíti, hogy házaik mellet alig-alig van megművelhető telek, kiskert, ráadásul a földje is nagyon rossz, homokos, agyagos. Mégis volt, aki fáradságot nem kímélve, belefogott a művelésébe. Talán éppen ez a lelkes, bár kevés eredménnyel kecsegtető próbálkozás adta az alapötletet a település alpolgármesterének, Hegedűs Sándornak, hogy azoknak, akik hajlandók művelni, ingyenesen biztosítsanak az önkormányzat tulajdonában lévő földterületből. A település határában volt is - részben egy START programhoz - hasznosítható terület. 

 Az ötlet és a föld még kevés lett volna a megvalósításhoz, hiszen a képviselőtestület jóváhagyása és a földet művelni akarók nélkül csak ötlet maradt volna. Mint minden döntés, ez sem született meg könnyen. De számba véve érveket, véleményeket, érdekeket, értékeket, végül is zöld utat kapott a lehetőség. Kimérhető az igénylőknek 700-700 m2 földterület, amit Hegedűs Sándor ki is mért, majd pedig később sorsolással dőlt el, ki melyik parcellát művelheti.

 A lakosság számára meghirdetett tájékoztatón már programunk is képviseltette magát igaz, leginkább érdeklődő kíváncsisággal. Már itt kiderült, komoly érdeklődés mutatkozik a "szociális föld" iránt. Végül 17 család kezdte meg a munkát. Nem volt könnyű dolguk, mert a föld - bár mélyszántása megtörtént - gyomos, tarackos maradt az előző év művelése után. 

 Hogy az indulás kicsit könnyebb legyen, dr. Üveges István polgármester kezdeményezésére, a testület családonként 6000 Ft előleggel segítette a vetőmagok beszerzését.                                                                                                                         

Elindult a munka, a talaj-előkészítés, a veteményezés, palántázás. Kinek jobban, kinek szebben sikerült, de hogy senki ne csüggedjen el, már a kezdetektől folyamatosan nyomon követte az "ötletgazda" és a testület is a munkálatokat. Akit kellett - ők voltak kevesebben - rábeszéléssel, tanácsokkal is segítettek a nehézségeken túljutni.  A többség a kedvezőtlen időjárás ellenére, szép eredményeket ért el. A burgonya, a paradicsom, a bab, a zöldségfélék a száraz nyár ellenére hoztak legalább annyi termést, ami a családok számára biztosítják az alapvető készletet. Büszkén számoltak be sikereikről és kivétel nélkül folytatni szeretnék a programot. Sőt! Az elért eredmények többeket arra sarkallnak, hogy jövőre ők is éljenek a lehetőséggel.

 Az önkormányzat szeretné a vízügyi igazgatóságnál megszerezni az engedélyt egy kút létesítésére is.

 A program biztosan folytatódik jövőre is, hiszen az idei résztvevők is azt mondták: "Legalább ennyink legyen! Csinálni fogom, Hát persze!"

Egy jó lehetőség!

Bővebb információ alább:

Buska és Arnót

Forrás: http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

Arnót határainak megállapítása nem könnyű feladat, és a múltban is akadtak nézeteltérések a nyugati és északi végeken is. Miskolc keleti határát a Sajó jelentette, ám a folyó időnként változtatta medrét, több kanyart alakított - egyik ága, a Kis-Sajó Sajópálfala felől kanyargott Buska és Arnót mellett közvetlenül, és Felsőzsolca mellett egyesült a másik Sajó-ággal.
Sajópálfala irányában volt Buska, vagy Zbuska-puszta. A település, vagy településrész Arnóthoz hasonlóan Árpád-kori eredetű, és mindig is Arnóthoz tartozott, vagy része volt annak. az egri káptalan birtokaként több tulajdonlási viszály is kötődik Buskához. Az egyházi birtoklás után a Rákócziak, majd a Szrimayak, majd Bende György a tulajdonos, ám közigazgatásilag ekkor is Arnót része (a korabeli statisztikák vagy mindkettőt egybevonva állapították meg a lakosságszámot, vagy külön: Buskát mint külterületet jelölve). Buska 1944-ig lakott terület volt, ám már a XX. század első évtizedeiben is felmerült a birtok felosztása a környező települések, Arnót mellett Sajópálfala, Sajóbesenyő és Szirmabesenyő között. az 1945-ös földosztásnál arnóti nincstelenek kapták meg a maradékot (Frank-birtok), a buskaiak pedig főképp Arnótra költöztek be.
A valamikori Frank-birtokra a '90-es években több arnóti is szívesen emlékezett vissza. ezek szerint "a Kis-Sajóhoz közel, az út mellett zsúfolódtak a cselédházak. általában egy szoba, pitvar és kamrából álltak, patics- vagy vertfalú, földes padlózatú építmények voltak. A löszdombok alatt több százméteres pincerész épült. a gyenge minőségű bucsek borokat 25-30 fillérért árusították." A Frankok évi 7000 hl bort értékesíteni tudtak, emellett a gazdaságban szélmalom, gőzmalom is üzemelt, cséplőgép és több más, a maga idejében korszerű berendezés segítette a munkát, valamint kovács- és asztalosműhely is volt helyben. 
/Forrás: Molnár Béla: Arnót története, Önkormányzati Testület Arnót, 1999./

Égig érő paradicsom? - A berzéki fóliasátorban jártunk

Égig érő paszulyt nem, paradicsomot viszont igen, legalábbis majdnem égig érőt, saját szemünkkel láthattunk ma! De nem ám a mesék országában jártunk, nem is ettünk varázsgombát - csak utánajártunk a dolognak a Berzék határában elterülő, Bőccsel szomszédos kertészetben.

 
A kertészetben leginkább paprikát és paradicsomot termelnek, de borsó, retek, kukorica is van. A kertészet látja el a helyi napközi konyháját, de eladásra is jut (helyiek, és kereskedők is vásárolnak).

A kertészetben jelenleg 15 fő dolgozik – START közmunkaprogram. Miután nem vált be a korábban alkalmazott gyakorlat, amikor is csak képzett kertészek álltak alkalmazásban, újabban „komplex brigád” dolgozik: 6-8 kertész, 2-3 segédmunkás, rajtuk kívül továbbá villanyszerelő, fűtésszerelő, lakatos vagy ács dolgozik, hiszen az automatizált technológia (PLC vezérlés) megkívánja a műszaki szakemberek alkalmazását is. (A tetőszellőztető berendezés mellett klíma- és locsoló-berendezés, hő- és szélsebességmérő, illetve vegyszeradagoló berendezés is része a rendszernek.)
A berzéki fóliasátor 2006-2007-ben épült meg uniós támogatással a Regionális Operatív Program (ROP-3.2.2) Sajótér foglalkoztatási projektjének keretei között. A programban Berzék Önkormányzata mellett a Berzék Községért Közalapítvány és a Tokaji Szakképző Iskola vett részt: a 18 hónap alatt 40 főt képeztek 6 településről, a tanulást választó hátrányos helyzetű lakosokat, akikből kertészek és dísznövénykertészek váltak. Közülük csak kevesen tudtak elhelyezkedni a szakmában, és nem vált be az az elgondolás sem, hogy a helyiek saját fóliasátrakat fognak majd építtetni a kertészeti nagysátor mintájára. Hiába, ez mégsem egy tündérmese! Egyéb gondok is vannak: az UV-álló fólia 4 évet bír, aztán cserélendő (idén 7 éves már), a 6 millió forintos beruházásra jelenleg pályázati forrást keres az önkormányzat. A Start munkaprogram folytatásához is újabb pályázatra van szükség.
A paradicsom és a paprika azonban a jelek szerint nem csak szép, de finom is!


További fotók a fóliasátorról:
https://picasaweb.google.com/109174957291787451790/2012OktoberBerzekiFoliasator

Köszönjük Farkas Lászlónak, Berzék polgármesterének a közreműködést!

  

Alább a Miskolci TV tudósítása a projekt zárásakor:

Kitekint-gető V. - TESZ-E? Setlement-házak megnyitója Észak-Abaújban

http://www.dialogegyesulet.hu/index.php/projektjeink/tesze

2012. október 11-én settlement-házak nyitó rendezvényén jártunk, Göncön. A 9 település (Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Pányok, Telkibánya, Tornyosnémeti, Zsujta) settlement-házai, egy jelképes órát kaptak ajándékba. Az óra számlapján a settlement-ház településeinek nevét olvashattuk,  és a déli 12-es mutatóálláson az adott település neve volt feltüntetve.

A rendezvényen a - fenntartható fejlődés fontosságát hangsúlyozva - levetítettek egy kisfilmet a házi komposztlás lehetőségeiről és bemutatásra került, egy házi készítésű "rakétakályha". A "rakétakályha" a hőelvezetése miatt, kevés gally/faág eltüzelésével, annyi hőt bocsájt ki magából, hogy lehetőségünk nyílik, akár egy bogrács gulyás elkészítésre is.

A program a TÁMOP -5.1.3.-09/2-2010-0010. TESZE - Tegyünk együtt a szegénység ellen! - komplex társadalmi program Észak-Abaújban című projekt keretében került megrendezésre. 

És hogy mi az a settelment? Egyfajta közösségi ház, ám a nálunk szokásos 'közművelődési intézmény' jelentéshez képest sokkal többről van szó: nevezhetnénk Nyitott háznak is...
Ahogy a szervezők fogalmaznak: minden ténykedés alapja a "kell egy hely!" gondolat, ennek a megvalósulását látjuk a egy olyan többcélú közösségű tér meglétében - ezt nevezzük settlement háznak - ahol a képessé tétel lehetőségei nyílnak ki: ha kell, segíteni tudnak nekünk és segíteni tudnak egymásnak, ahol hasznosan tudjuk szabadidőnket eltölteni, ahol el lehet sajátítani, meg lehet tanulni bármit, amire a helyi igények, a mindennapi megélhetés, vagy éppen az életvitelünk szempontjából szükséges lelki-szellemi fejlődés miatt szükség adódhat, és ahol közösségi megoldással találhatunk gyógyírt esetenként egyéni problémáinkra is. 
/TESZ-E? Közösségi Hírlevél//

A settlement-házról a következő oldalt ajánljuk:

http://www.kozossegfejlesztes.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/2ffe67ae857090d78525670c0081620b/efcd3f032411bee08525663b007ec97d?OpenDocument

Továbbá Giczey Péter közösségfejlesztő prezentációját:

 http://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=5&ved=0CDwQFjAE&url=http%3A%2F%2Fwww.melyszegenyseg.hu%2Fdokumentumok%2Fdokumentumtar_tartalma%2FPerem%2520kepzes%2Fperem_II.1.2..ppt&ei=fWp-UPedJMbDswbThYHwCQ&usg=AFQjCNHHDhhvzp8bMq4AW-iZIyGG3CrgIw&sig2=PsXQ-g5MxLAnw9QIKHiPmg

Egy cikk továbbá a settlement-mozgalomról:

http://avarosmindenkie.blog.hu/2011/07/10/jane_addams_es_a_settlement_mozgalom_beszamolo

 Alább egy kép található a különös szerkezetről (rakétakályha),

és egy videó a projektről!

Október 17. - A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM NAPJA

20 éves a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja, e héten szerdán indul a DOBSZERDA!

Kép: http://www.amrita-it.com/moszkva/zagorsk/szegenyseg.jpg

Rákos Sándor: Szegények vonulása

(részlet)

Ők, a szegények, kiknek nyomoráról már az ótestamentum vijjogó igéje szól,

ők merülnek föl – mint egyazon úszó – századok torlódó-porló habjaiból,

a hiány rabjai, a csontig födetlenek, kik sír-üregükben is dideregnek,

mert mezítelenül rakták földbe, dísz- s ékszer nélkül, megszabadult testeiket,

kiknek az élet is temető-hely, útvesztője derék szívüknek

„mindenért semmit” kegyetlen alkuja, melyből az eljátszott Éden kígyója sziszeg.

Háttér:
Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében A SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJÁvá nyilvánította október 17. napját. A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának. Az ENSZ közgyűlése a kormányközi és civil szervezetek figyelmét arra irányította, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.
Forrás:  http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_szegenyseg_elleni_kuzdelem_vilagnapja

 Alább a budapesti DOBSZERDA a szegénység ellen program felhívása és plakátja:

Helyi legendák II. - Egy család alsózsolcai eredettörténetéből

Legenda az ólomról

"Sok-sok évvel ezelőtt, valamikor a 19. század végén élt Szederkényben /ma Tiszaderkény/ egy Belényesi nevű révész.
Figyelmét semmi sem kerülte el. Hajnaltól napestig a Tiszát járta, vitte-hozta az átkelőket. Utasok híján halászott. Egyszer éppen azon a helyen, ahol a víz az egykori földvár maradványait mosta, észrevette, hogy a partfalat nyaldosó hullámok valamit félig-meddig kiáztattak az agyagos földből. Megnézte, megtapogatta, leöblögette. Látta, hogy nem egy jókora kavics, hanem valami gömbölyded fémdarab. Talált még többet is. No, ezek éppen jók lesznek hálónehezéknek! -  gondolta. Az is lett belőlük. 
Idő múltán egy ócskaságokat is gyűjtő vándorkereskedő akart átmenni a vízen.
Ahogy a száradó hálókra nézett, meglátta a szokatlan nehezéket is, megkérdezte: hát ezek az ólmok meg honnan valók?
A partból mosta ki a víz, - felelte a révész, és elmondta a történetet.
Ahogy az a kereskedőknél lenni szokott, a beszélgetés alkuval zárult. Az utas igazán kíváncsi lett a nehezékek minéműségére, és bicskakarcolásokkal szerzett róla bizonyosságot. Nem ólom volt az, hanem ezüst, de a révészt meghagyta ólomhitében. Csábító ajánlatot tett: egy liter pálinkát kínált érte, no meg azt, hogy ha lenne még, jó áron az összeset megvenné. Vízi ember az ilyen lehetőséget ritkán szalasztja el. Kezet adtak rá.
A révésznek egy darabig nem volt gondja pálinkára, a kereskedő meg jó pénzért megvette az ezüstöt, annak az árából Alsózsolcán a szép és tekintélyes Munk-féle birtokot."

A kép a könyv borítóján található

Forrás: Bodnár Tamás - Farkas Ferenc - Zsíros Sándorné: Mesélő képek. Szívünkben őrzött lakóhelyünk... Dominium Könyvkiadó, Alsózsolca-Miskolc, 2011.


A fentebbi borítórészlethez a következő kvízkérdésünk van: 
melyik háromjegyű szám részlete látható a kép felső részében, avagy, hány éves volt Alsózsolca a kiadás évében? 
/A helyes választ beküldők között könyvnyeremény sorsolunk ki! A megfejtéseket ide lehet küldeni: 513shmsz@gmail.com/

Alább a könyv elérhetőségéről:

Helyi legendák I. - A három Tisza-parton fekvő Kenéz

A Taktaközben fekvő Kenéz egy mocsaras és folyóvizekben is bővelkedő környéken feküdt régi időktől fogva (Ó-Kenéz, illetve Takta-Kenéz). A Tisza-part sokáig a falu határában volt, és maga a település mai nevét adó Takta folyó is tulajdonképpen a Tisza egyik ága, amely Tokaj alatt ágazik el, és Tiszalúc mellett fut vissza a jelenlegi Holt-Tiszába.

http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

Egy érdekes legenda Kenéz Tisza-partjához, pontosabban partjaihoz kötődik:
"Jöttek lefelé a tutajaikkal s elérkezve a faluhoz megkérdezték: miféle község ez, - Ez Kenyizs község - felelték nekik. Tovább indultak, s másnap estére, végigúsztatva egy nagy hurokkanyart, ismét egy községhez értek. Miféle község ez, - kérdezték. Kenyizs ez atyafiak - felelték nekik a község lakosai. Mikor aztán harmadnap is ugyanezt a választ kapták a jó tutajosok, sehogy se tudták megérteni, hogy miért adnak a magyarok csupa egyforma nevet a községeiknek, és hogy igazodik el ezek között a faluk között a szolgabíró." (Forrás: Takács László Válogatott források Taktakenéz történetéhez, 11.o.)
A Tiszán kereskedő szlovák tutajosok körében a fáma szerint tehát elterjedt volt egy időben a három Kenéz nevű falu esete.

Ajánló és még egy érdekes adalékról alább!

Helyi termelők, kézművesek figyelmébe - Miskolc bolt!

link: http://www.miskolc.hu/felhivas-miskolc-bolt